SID - Szntelen csk
Mikppen a fekete s fehr tfut szntelen tallkozsunkon,
t fogom bzni rd, minden fjdalmamat.
A kiengesztelhetetlen sz, mely erteljesen nyomja hegeimet, jn
S egy hideg ujj int felm.
Mint, egy konok jg darab, az olvadt vz tetejn
Gyengden kimersz s a jtszol velem az ajkadon.
n mgis ezutn az igaz szerelem utn kutatok.
Szraz szemeid oly messze nznek most.
Ha tudnm, betakarnm magam gy veled s ksz.
Egytt, titkoljuk spadt nmagunkat; a hold takarsban is.
Attl az idtl kezdve, mennyi jszaka jttem szeretni?
A fggsg tengerben, elfelejtek nha llegezni.
Nha az elbjolsoddal, csal egy langyos ht hagysz magad utn,
A tuds mvszett mikor abbahagyod, nem szeretem nteltsged cskjait.
Ne hagyj egyedl, ne rts flre, s sznezz mr be!
Milyen szavak fognak kibjni a szobdbl?
Zavarosan lek, lassan elalszom- Elmondod nekem mik azok a dolgok?
Csak a hold ltja a shajok eltnst, a mosolygs krdseiben.
Amikor a kvetkez hossz idegessg rmutat a mennyezetre
Te nem leszel krlttem tbb; Nem lesz szksgem Rd!
n mgis ezutn felttlenl az igaz szerelem utn kutatok.
Knnyes szemeid oly messze nznek most.
Ha tudnm, betakarnm magam gy veled s ksz.
Lehull az j s nem teljesl vgyam, de holnap egy j reggel jn el.
des, meleg, balsors cskoddal,tlts meg sznekkel,
Mintha ez lenne az utols alkalom, hogy a Hold rnk veti fnyt |