- V�gre! –hallatszott egy v�kony kis hang- V�gre, valami izgalom! –ujjongott.
- J�l van. –mosolyodott el a mellette s�t�l� m�sik alak- Nyugodj meg egy kicsit. Ne csapj zajt.
- Te mindent mindig �gy el tudsz rontani. –s�rt�d�tt meg.
- �s m�g neked �ll feljebb? Ha miattad id� el�tt lebukn�nk… - s�hajtott-… nem hiszem, hogy Sebastian kiugrana a boldogs�gt�l.
- De hisz m�g messze vagyunk!
- Mert te pontosan tudod, hogy hol van a Phantomhive, igaz? –mosolyodott el g�nyosan.
- Fogd be. –mondta halkan a m�sik, majd egy halk kacag�s k�s�ret�ben folytatt�k �tjukat.

Hajnalodik. A nap �lmosan ny�jt�ztatta sugarait az utc�kon, dombokon, erd�k�n. �s egy fi� m�r este �ta meg sem �ll a fut�sban. A nap csod�lkozva tekint r�, nem �rti minek ennyire sietni, hiszen ma j� id�t tervez. De r� hagyta. Nem az � dolga. Azzal kibontakoztatta f�nyeit s az els� harang is felhangzott a t�volban.
Egy hatalmas puffan�s, egy neh�z t�rgy s�rl�d�sa az erdei �ton, majd egy hangos elk�romkod�s. Ciel Phantomhive elbotlott az erd� egyik f�j�nak kibukkan� gy�ker�n. Lassan felt�p�szkodott, majd felvette a k�nyvet �s le�lt az im�nti bajkever� t�rzs�hez. T�rdeit felh�zta, majd r�helyezte a k�nyvet �s szem�gyre vette. Sz�r�s tekintettel figyelt r�, mint �hes r�ka, ki nem kapja meg a napi betev�j�t.
- Mi lehet ebben a sok pap�rban, ami ilyen furcs�v� teszi? –gondolkodott el- Csak egy rak�s �cskas�g, m�gis… - ford�totta meg-… mag�t a f�lelmet sug�rozza. Mintha ennek a k�nyvnek saj�t akarata lenne. –m�ly�lt bele gondolataiba az ifj�. Kinyitotta a k�nyvet, majd szembe tal�lta mag�t a p�r napja olvasott sorokkal. Nem volt jobb dolga, odalapozott ahol akkor tartott, majd folytatta a rejt�lyes lapok kiismer�s�t.
„…Ezt �n sem tudom megmagyar�zni, hogy mit jelenthet… azt sem tudom, hogyan nevezzem ezt az alakunkat. Nos, teh�t a l�nyeg az, hogy ilyenkor mag�ra kell hagyni minket. �ltal�ban a c�lunk a legfontosabb szem�ly megszerz�se �s annak a szem�lynek t�rbe csal�sa, v�g�l pedig meggyilkol�sa.” Vajon ki lesz ez a szerencs�s �ldozat? –azzal tapasztalva, hogy ennek a fejezetnek v�ge, lapozott egyet.
„�ltal�nos k�pess�g ismeret.” Ez m�g fontos is lehet. „Hadd kezdjem �gy, hogy magam sem tudom ezt biztosan. �gy hiszem ez a pont mindenkin�l m�s �s m�s. Csak egy p�r darabot soroln�k fel, hozz� pedig n�h�ny felt�telez�st;
Ir�ny�t�s. Ez az egy, amiben biztos vagyok, hogy minden egyed rendelkezik vele. Ir�ny�t�sa �s szolg�lata al� helyezni embereket.
Mem�riazavar. Meghamis�tani, esetleg elt�r�lni a szem�ly egyes eml�keit, �t�l�seit, megv�ltoztatni a hit�t dolgokban.
Id�j�r�s korl�toz�sa. Nem gondolom k�pess�gnek, de �gy hiszem m�gis csak egy ismertet� �s ez is bele tartozik eme alakulat jellemz�s�be. Idegess�g, izgatotts�g eset�n val� id�j�r�si jelens�gek. De szerintem el�fordul az is, er�sebb alakul�sn�l, hogy maga az illet� befoly�solja a jelens�geket kedve szerint.
Arr�l, hogy mi lehet m�g, sok elk�pzel�sem van. Rengeteg… de saj�t v�lem�nyem szerint az olvas�nak is lehetnek elk�pzel�sei mif�le sz�rny� s balsors� tetteket vihetn�nk m�g v�ghez! Ha m�g mindig el�g b�tornak �rzi mag�t ahhoz, hogy tov�bb menjen, k�rem, lapozzon.”
Ciel felemelte tekintet�t a k�nyvb�l.
- Megint ugrat? Vajon ki lehet ennek a r�gis�gnek az �r�ja? –kezdte el forgatni a k�nyvet, de nem tal�lt sehol, semmit- Biztos ismeretlen. Vagy t�ls�gosan bolond volt ahhoz, hogy felt�ntess�k a nev�t. –mosolyodott el mag�ban, majd visszatekintett s k�nnyed�n arr�bb billentette a lapot a k�vetkez� oldalra.
„Ha id�ig eljutott, figyelmeztetem. A tov�bbiakban olvasottak olyan inform�ci�k, amik el�fordulhat, hogy sokkos �llapotba ker�thetik �nt. S mivel lapozott, vissza m�r nincsen �t, ne is keresse. „ –Ezt vajon hogy �rtheti? –gondolkodott el egy pillanatra, de elhessegette- „Meg�rtettem. A k�vetkez� fejezetben elmes�lem �nnek, mi�rt nem vette �szre, hogy amikor elmenek�lt, v�rv�r�s volt a telihold.”
Ciel arc�ra r�fagyott a mosoly, majd f�lelem vette �t a hely�t. Azt hitte rosszul l�t, rosszul olvas. A k�nyv… tudta, hogy elmenek�lt. Azzal f�lve, de ism�t belen�zett.
„Mert gondolom, ahogyan megl�tta a szem�lyt, ki �talakult esz�t vesztve rohan�snak eredt, mert dikt�lta mag�nak az �szt�n.”
Az Ifj� Mester megk�nnyebb�lten b�r, de egy kicsit bossz�san s�hajtott. �gy gondolta m�ra el�g lesz ebb�l a k�nyvb�l, �gy becsukta, majd elhelyezte maga mellett. Fej�t nekid�nt�tte a fa kem�ny t�rzs�nek, lehunyta szemeit, majd f�radts�g�ban elaludt. S ism�telt figyelmetlens�ge miatt nem is vette �szre, hogy az Akuma versus Mangetsu c�m� igen �rdekes k�nyvb�l sziv�rogni kezdett valami hideg s furcs�n s�r� �llapot�, bord� anyag.

- Mikor tal�ljuk m�r meg v�gre azt a kis szerencs�tlent? –hangzott fel ny�vogva a v�kony kis hang.
- T�relem. Majd hamarosan.
- De f�radt vagyok! S�t a nap, szomjas vagyok, majd �hen halok �s a kecses l�baim is majd meghalnak a f�jdalom �des t�z�ben! –nyafogta.
- Ennyire ne j�tszd t�l a dolgot. Annyira nem lehet f�jdalmas.
- Tudod, hogy te milyen egy…! –de nem tudta befejezni, mert a m�sik k�zbe v�gott.
- Cs�nd. �rzek valamit.
S mindketten �rz�kel�sbe kezdtek. Mozdulatlan �lltak, s v�rt�k vajon ki sz�lal meg v�gre, valami kezelhet� inform�ci�val. 10 perc sem telt el, a fekete ruh�ba �lt�z�tt alak elmosolyodott.
- Azt hiszem, hamarosan ter�lj-ter�lj asztalk�mb�l fogsz vacsor�zni. –tekintett a m�sikra- Ha te is ugyan azt �rezted az el�bb, amit �n.
- Nem hiszem, �n tudom! –vigyorodott el a m�sik kivillantva igen �rdekes fogsor�t- Gyer�nk, tal�ljuk meg min�l hamarabb, mert m�r nagyon korog a gyomrom! –azzal mindketten elt�ntek.

Ciel hirtelen pattant fel a fa �rny�ka al�l. Azon kapta mag�t, hogy izzad, remeg s szab�lytalanul veszi egyre gyorsabban a leveg�t. Hatalmas pupill�i rebegtek s a t�jat p�szt�zt�k. A fi� feljebb tolta mag�t h�ttal a f�nak, majd megt�masztotta tenyer�ben fej�t.
- Ilyet… Ilyet t�bbet nem akarok �lmodni. –remegte halkan mag�nak, majd elkezdte szab�lyozni a retteg�s�t. Leeresztette kezeit, lehunyta szemeit, majd elkezdett lassan sz�molni. Az ifj� Phantomhive �tmeneti sokkos �llapotba ker�lt, egy �rtatlan r�m�lom miatt. De vajon ez a r�m�lom val�ban �rtatlan volt? Vagy tal�n volt benne valami, amit nem kellett volna kicsiny lelk�nek �t�lnie? Lassacsk�n, de a gyermek lenyugtatta gyorsan l�ktet� sz�v�t s kinyitotta a szigort, de m�gis gyermeket el�rul� gy�ny�r� szemeit.
- Nicsak! Az ifj� Ciel Phantomhive-san rosszat �lmodott? Csak nem Sebastian volt benne? Ne f�lj, nem kell sz�gyellni! Tudjuk, hogy agg�dsz miatta! –hallatszott hirtelen egy g�nyos kacag�s. Ciel felkapta a fej�t, de nem l�tott senkit. Majd hirtelen maga el�tt egy v�r�s kab�tot v�lt felfedezni. Benne egy magas alak, hossz� v�r�s hajjal s egy hatalmas l�ncf�r�sszel a kez�ben mosolygott r�.
- Ne f�lj, Ciel-san, nem fog f�jni. Csak rettenetes �lm�ny lesz! –azzal csapott volna le, de az utols� pillanatban egy csillog� ez�st kasza 1 m�terre ell�kte a f�rfival egy�tt, aki bossz�san tekintett a tulajdonosa fel�.
- Most ezt mi�rt kellett, he? Elrontottad a bej�vetelemet! –sikoltotta.
- M�r megbocs�ss. De nem az�rt j�tt�nk, hogy meg�lj�k Ciel Phantomhive-ot. –t�masztotta le maga mell� a kasz�t.
- Soha nem foglak meg�rteni. Pedig tudsz te vicces is lenni!
- De ez nem az az alkalom, hogy az legyek. �rtsd ezt meg. –azzal Cielre pillantott. A fi� s�padtan, reszketve s d�bbenettel az arc�ban tekintett a k�t f�rfira. Egyszer�en nem tudta elk�pzelni, hogy ez most a val�s�g, vagy m�g mindig csak �lmodik a maga kis vil�g�ban. S kit�rt bel�le az ord�t�s.
- J�l van, nyugodj meg. –mosolyodott el a fekete �lt�zetes- Tudom, hogy v�ratlan, de ezt is el kell v�geznie valakinek, �s m�r megbocs�ss, de…
-… Sebby sokkal er�sebb, szebb �s okosabb, mint Te! –fejezte be a maga m�dj�n a v�r�s.
- Khm… nem pontosan ez, de igen. Ez az igazs�g. –azzal komolyra v�ltott megint- Ciel Phanomhive. –emelte fel a kasz�t- Most vel�nk fogsz j�nni, ha tetszik Neked, ha nem.
Az ifj� kikereste a f�ld�n a k�nyvet, megfogta, mag�hoz szor�totta, majd �sszeg�rnyedt �s f�jdalm�ban m�r ny�sz�r�gni kezdett. Nem b�rta tov�bb tartani a m�lt�s�g�t.
Grell Sutcliff �s Undertaker pedig t�relmesen n�zt�k, hogyan t�r �ssze a fi�ban ism�telten egy darab a lelk�b�l.